alapszerződések és kétoldalú kisebbségi szerződések
Az európai államok között a XX. század második felében, különösen az 1990-es években létrehozott kétoldalú – hivatalos nevükön jószomszédsági, barátsági és együttműködési– szerződéseket alapszerződéseknek is nevezik. A szerződések az államok között több témakört szabályoznak (pl. a határok kérdését, az infrastruktúra, a gazdaság, a kultúra ügyeit), melyek közül ki kell emelni az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségeik jogainak biztosítására irányuló intézkedéseket. Különösen jelentős volt az 1991-ben megkötött német–lengyel alapszerződés, amely a német egyesítés után rendezte a határkérdést és a kisebbségek jogait is. Az alapszerződések mellett egyes államok külön kisebbségvédelmi szerződést is kötöttek egymással. Jellemző ezekre a szerződésekre, hogy az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács meglévő nemzetközi kisebbségi jogi standardjaira is utalnak mint a felek számára kötelező vállalásokra. A Magyarország és szomszédai között megkötött szerződések rögzítik a határok sérthetetlenségét és – a nemzetközi normák szerint – a kisebbségek jogait. A magyar kormány 1991-ben kötött alapszerződést és fogadott el közös kisebbségvédelmi nyilatkozatot Ukrajnával, 1992-ben kötött alapszerződést és kisebbségi szerződést Szlovéniával, 1992-ben alapszerződést és 1995-ben kisebbségi szerződést Horvátországgal, 1995-ben alapszerződést Szlovákiával és 1996-ban Romániával, majd 2003-ban kisebbségi szerződést kötött Szerbiával. A kisebbségek védelmével kapcsolatban felmerülő kérdések rendezésére az alapszerződések vagy a kisebbségi szerződések alapján kisebbségi vegyesbizottságokat hoztak létre, amelyek elvben rendszeresen üléseznek és jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat fogalmaznak meg. Az elfogadott jegyzőkönyvek egyes országokban kormányhatározat által válnak a belső jog részévé. A vegyesbizottságokat az adott két ország által delegált egy-egy társelnök vezeti, tagjai az országok közigazgatási intézményeinek kijelölt munkatársai és a nemzeti kisebbségek képviselői. Magyarország és Szlovákia, valamint Románia vonatkozásában a kisebbségi vegyesbizottságot az alapszerződés hozta létre, míg a többi relációban (Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Szerbia) a bizottságok külön kisebbségvédelmi szerződés vagy nyilatkozat alapján alakultak meg.