őslakos népek
A XX. század második felében szaporodtak meg azok a kezdeményezések, amelyek – a kisebbségi csoportoktól elkülönítve – az őslakos népek és jogaik elismerését szorgalmazták. Általánosan elfogadott meghatározása nincs az őslakos népeknek, időnként bennszülött vagy törzsi népeknek is nevezik őket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a független országokban élő bennszülött és törzsi népekről szóló 1989-es egyezménye szerint „annak a népességnek leszármazottai, amely a hódítás vagy gyarmatosítás, illetve a jelen államhatárok kialakítása idején az országot vagy azt a földrajzi régiót lakta, amelyhez az ország tartozik”. Az őslakos népek jellemzője, hogy a telepes vagy gyarmatosító lakosságot megelőző sajátos kulturális, történelmi kapcsolat köti őket földterületükhöz, és identitásukban elkülönülnek a lakosság többi részétől. Az ENSZ Közgyűlés 2007. évi nyilatkozata az őslakos népek jogairól elismeri az őslakos népek területhez és önrendelkezéshez, autonómiához való jogát.