35/1992. (VI. 10.) AB határozat – kisebbségi képviselet
A kisebbségekkel kapcsolatos első döntést a magyar Alkotmánybíróság 1992. június 2-án hozta. Noha az indítvány kifejezetten az Alkotmány 68. §-ának a kisebbségek képviseletét szabályozó (3) bekezdése tekintetében kérte a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását, az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálta a teljes szakaszt. Miután úgy találta, hogy a “kisebbségek általános képviseletének biztosítása nem történt meg az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelő mértékben és módon”, mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, és felhívta az Országgyűlést a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény kétharmados többséggel történő elfogadására. A határozat kiemelte, hogy a kisebbségek államalkotó tényezői szerepe teszi a kisebbségi jogokat olyan fontossá, hogy törvényi szintű szabályozásukra van szükség, valamint ezen szerep betöltésének feltétele a képviselet biztosítása. Azt azonban nem mondta ki, hogy bárminemű alkotmányos követelmény lenne kifejezetten a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására. Az Országgyűlés végül 1993-ban megalkotta a kisebbségi törvényt, amelyben rendezte a kisebbségek önkormányzati képviseletének kérdéseit, a parlamenti képviselet szabályozását azonban külön törvénybe utalta.