45/2005. (XII. 14.) AB határozat – kisebbséghez tartozás
A kisebbségi hovatartozás kinyilvánításáról érdemben először 2005. december 12-én nyilatkozott az Alkotmánybíróság, nem sokkal a kisebbségi regisztráció intézményét bevezető 2005. évi CXIV. törvény elfogadását követően. Az ombudsmani indítvány alapján hozott határozat értelmében a kisebbséghez tartozásról szóló döntés és ennek nyilvánosságra hozatala az emberi méltóságból levezetett önazonossághoz, önrendelkezéshez való jog körébe tartozik. A kisebbséghez tartozásra vonatkozó személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala az információs önrendelkezési jog alapján az érintett hozzájárulásától függ. Az Alkotmány által megszabott keretek között azonban ez a jog korlátozható – törvényben, a szükségességi-arányossági teszt követelményeinek megfelelően. A határozat megállapította, hogy az Alkotmány alapjogként szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségek közéletben való részvételének és képviseletének a jogát, amelynek egyik formája a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának a joga. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának joga alapja lehet a kisebbséghez tartozás kinyilvánításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásának. A kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele ugyanis zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, az ilyen gyakorlat (etnobiznisz) kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására. Ugyanakkor az Alkotmányból nem következik egyetlen meghatározott megoldás. Alkotmányértelmezéssel nem határozható meg, hogy az információs önrendelkezési jog milyen korlátozása fogadható el alkotmányosnak a kisebbséghez tartozásról szóló nyilatkozat valódiságának ellenőrzése érdekében, nem dönthető el, hogy az azonosításra milyen alapon, kik által, milyen eljárásban kerülhet sor. Ennek meghatározása során a törvényhozó széles döntési jogosultsággal rendelkezik.