Kisebbségi regisztráció
A regisztráció intézményét a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény vezette be. Eszerint a kisebbségi önkormányzat választásában csak az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A törvény a többes identitás lehetőségét – legalábbis a választójog kontextusában – nem ismeri el, mivel előírja, hogy egy választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet, és a képviseleti jog (passzív választójog) is csak egy kisebbség esetében gyakorolható (31. §). A kisebbségi regisztrációra és választói jegyzékre vonatkozó hatályos szabályokat a Nemzetiségi törvény 53-54. §-ai, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 86-87. §-ai tartalmazzák. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vétel az illető kérelmére történik. A kérelemnek tartalmaznia kell a nemzetiség megjelölését; a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását; valamint annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő regisztrációját az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e. Utóbbi esetben az országgyűlési választáson csak a nemzetiségi listára szavazhat, a pártlisták jelöltjeire azonban nem.