Szalayné Sándor Erzsébet
diszkrimináció tilalma
A modern alkotmányok, valamint az univerzális és regionális – köztük az európai – nemzetközi emberi jogi egyezmények a jellemzően valamilyen okra visszavezethető különbségtétel miatt sérülő jogegyenlőséget a hátrányos megkülönböztetést –...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
egyéni jogok
A nemzetiséghez tartozás olyan alapvető jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet és amely minden esetben a jogegyenlőség elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával együtt értelmezendő. A nemzetiséghez tartozás az...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
egyenjogúság
Az egyenlő bánásmódhoz való jog a jogegyenlőség követelményének alanyi jogi kifejeződése, mely a természetes és jogi személyeket egyaránt megilleti. A jogegyenlőség – más elnevezéssel az egyenjogúság, a törvény előtti egyenlőség...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
előítélet
Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben, amely sztereotípiákon, vagyis téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. Gordon W. Allport „fokozatossági” modellje alapján az előítéletesség öt egymásra épülő és...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
Emberi Jogok Európai Egyezménye és a bírói gyakorlat
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és kiegészítő jegyzőkönyvei (1950) nem tartalmaznak kifejezett nemzeti kisebbségi jogi rendelkezéseket, leszámítva a vallásszabadság elvét, amely kisebbségi jogként is értelmezhető. Az egyezmény 14. cikke és...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
emberi méltósághoz való jog
Minden ember feltétel nélkül és egyformán jogosult arra, hogy vele emberhez méltó módon, emberi minőségét, annak kivételes értékét szem előtt tartva bánjanak. Ezt a különleges jogi státuszt veleszületett emberi méltósága...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
európai ombudsman
Az európai ombudsman intézményét a Maastrichti Szerződés hozta létre 1993. november 1. hatállyal, az uniós polgárság intézményének egyidejű bevezetésével. A független – ötéves mandátummal együtt járó – pozíció betöltésére először...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
Európai Unió Alapjogi Chartája
Az 1990-es évek elején az uniós alapjogok közösségi, ill. uniós szintű védelme előtérbe került. A luxembourgi Európai Bíróság korábbi évtizedekben folytatott alapjogi ítélkezési gyakorlata mellett szükségessé vált az alapjogok kodifikálása...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
identitásvállalás szabadsága, identitáshoz való jog
A modern kor univerzális jogfelfogása szerint a szabad identitásvállalás joga a természetes személyt születésénél fogva megillető emberi jog, akár van alkotmányos védelem hozzá, akár nincs. Ez a jog nemcsak az...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről
Az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről olyan többoldalú nemzetközi szerződés, amely kifejezetten a kisebbségi jogok védelméről szól. Nem tartalmazza a nemzeti kisebbség fogalmát, hanem azt...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
kisebbségi média
A nevelési-oktatási és kulturális intézmények fenntartása, illetve kulturális alkotások és események támogatása mellett a kisebbségi médiaszolgáltatás a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának egyik kulcsterülete. A nemzetiségi közösségekben különösen fontos olyan közvetítő...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
kisebbségvédelmi rendszer a két világháború között
Az első világháború előtt a kisebbségek védelmét főként a vallásszabadságot garantáló nemzetközi szerződések, elsősorban a békeszerződések jelentették. A legismertebb ebben az összefüggésben az 1648. évi vesztfáliai béke. A két világháború...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
kollektív jogok
A nemzetiséghez tartozás olyan alapvető jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet, és amely minden esetben a jogegyenlőség elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával együtt értelmezendő. A kollektív jogokat gyakran...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
kulturális jogok
A kulturális jogok – a gazdasági, szociális jogokkal együtt – a XX. század első harmadában jelentek meg a demokratikus alkotmányokban. Az úgynevezett második generációs jogok közös ismérve, hogy érvényesülésükhöz az...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
kulturális, vallási, nyelvi sokféleség
A kulturális, vallási, nyelvi sokféleséga fejlett társadalmak egyik alapvető adottsága. Kialakulása általában komplex demográfiai, gazdasági és technológiai fejlődés következménye, ami eltérő jellegzetességekkel rendelkező csoportok együttélését idézi elő meghatározott tér- és...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
magyarországi nemzetiségek
A Magyar Köztársaság 1989-ben demokratikus keretek között módosított és 2011 utolsó napjáig hatályban lévő Alkotmánya a magyar történelemben először nyilvánította ki, hogy a Magyarország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
monitoring eljárás
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának az aláírásával a szerződő államok vállalták, hogy háromévente jelentést készítenek a charta végrehajtásáról, ezeket a jelentéseket egy független szakértői bizottság (COMEX) megvizsgálja, és...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
Magyarország egyik legfontosabb sarkalatos, vagyis Alaptörvényben külön nevesített és az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával elfogadott törvénye a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény, amely 1993 óta – 2011-ben megújulva...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
nemzetiségi biztoshelyettes (ombudsman-helyettes)
A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes az Alaptörvény által intézményesített közjogi tisztségviselő, az Országgyűlés kiemelt ellenőrző intézménye. Feladata a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatban tudomására jutott, hatóságok vagy közszolgáltatást...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
nemzetiségi önkormányzati rendszer Magyarországon
A Magyarországon élő nemzetiségek Alaptörvényben deklarált háromszintű – települési, területi és országos– képviseleti fóruma a nemzetiségi kulturális autonómia legfontosabb infrastrukturális garanciája. A nemzetiségi önkormányzatok rendszere Európában egyedülálló konstrukció. Míg a...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
nemzetiségi szószóló
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezései szerint 2014 óta a nemzetiségi szószóló a nemzetiségi képviselővel együtt a Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviseletének specifikus intézménye. Az Alkotmány...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
nyelvi jogok
Az anyanyelvhez való jog alapvető emberi jog, és mint ilyen, az állam kiemelt szabályozási körébe tartozó kérdés. A modern országok többsége az államalkotó politikai nemzetre épülő nemzetállam, annak nyelve kiemelt...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
oktatási jogok
Az oktatáshoz való jog kiemelt társadalmi érdeket megtestesítő alapjog, a modern demokratikus államok egyik legfontosabb feladat ellátási területének, valamint erre épülő intézményrendszerének alapja. Komplex terület, amely jogosultságokat és kötelezettségeket egyaránt...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet
Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI)
ARasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) az Európa Tanács 1994 óta működő monitoring szerve, amelynek célja a rasszizmus, a faji és etnikai...Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet