autonómia
Az autonómiaógörög eredetű összetett szó, első tagja, az „auto” (αὐτο) jelentése„saját”, „ön”, illetve „magától”. Az ilyen minőséggel felruházott alanynak nincs vagy csak korlátozott mértékben van szüksége más vagy mások közreműködésére ahhoz, hogy érdekeinek vagy akaratának megfelelően cselekedjen. A szó második tagja, a „nómia” a nómosz (νόμος) főnévből ered, amely eredetileg jogot, törvényt, szokást, hagyományt, gyakorlatot, szabályt jelentett. Így etimológiai alapon azautonómia mint sajátjogúság, öntörvényűség, saját szabályok szerinti élet határozható meg. Legáltalánosabban a mozgástér meghatározását jelenti más vagy mások hatalmával szemben. Rokon értelmű, esetenként szinonimaként is használt kifejezés az „önigazgatás”, az „önszabályozás” vagy az „önirányítás”, esetleg az „önrendelkezés” vagy az „önkormányzat”. Kisebbségi autonómia esetén két alaptípust különböztethetünk meg. Az egyik esetben a kedvezményezettet megillető különleges jogállás személyek egy jól körülhatárolt csoportjához, azaz egy adott kisebbségi közösséghez, a másik egy körülhatárolt földrajzi térséghez, illetve az ott élő teljes lakossághoz igazodik. Az előbbi esetben személyi elvű, az utóbbi esetében területi elvű autonómiáról beszélünk. Mindkét alapkategórián belül további altípusok léteznek az állam és az autonóm kisebbségek közötti viszony, illetve a közöttük lévő munkamegosztás és ügyelosztás alapján. A kisebbségi autonómiaaz a fogalom, amely alapján e közösségek és csoportok önállóan döntenek azokban az ügyekben, amelyek a közösségként való fennmaradásukkal elválaszthatatlanul összefüggnek. Ilyen a nemzeti, etnikai, nyelvi, vallási és kulturális identitás ápolása, fejlesztése és továbbadása. A nemzetközi jog nem tartalmaz kifejezetten kisebbségi autonómiahoz való jogot, az legfeljebb eseti jelleggel és konkrét kétoldalú szerződésekben jelenik meg. Emellett léteznek belső jogalkotással létrehozott kisebbségi autonómiak is. A szakirodalomban a kisebbségi autonómiahoz való jogot közvetett módon levezethetőnek tartják a hatékony politikai és közéleti részvételhez való jogból, a népek önrendelkezési jogából, a szubszidiaritás elvéből, illetve ezek kombinációjából. (L. még: önrendelkezési jog és a kisebbségek védelme.)