demokrácia és a kisebbségi kérdés
Ha az egyenlő választójogon alapuló liberális demokráciában a politikai törésvonalak etnikai, nemzeti identitás mentén jelennek meg, a kisebbségeknek nincs esélyük a kormányzati szerepvállalás megszerzésére. A többség uralmaként értelmezett demokrácia nem alkalmas a kisebbségi csoportok érdekeinek megjelenítésére a döntéshozatalban. Kisebbségi perspektívából akkor beszélhetünk demokráciáról, ha egy adott államon belül az egyének közötti egyenlőség mellett a többségi és kisebbségi csoportok közötti egyenlőség is megvalósul, és ha a kisebbségi közösségek ugyanazt a szabadságot élvezik, mint a többség, és a kisebbségi közösséget érintő kérdésekben – a belső demokráciát is biztosítva – a kisebbség tagjai döntenek. A diszkrimináció tilalma nem elégséges a kisebbség mint csoport kultúrájának védelméhez és gyarapodásának biztosításához. A kisebbségek tényleges egyenlőségének biztosítását a konszenzuális demokrácia intézményei, a különleges jogok és intézkedések segíthetik. Ezek vonatkozhatnak a politikai rendszerre (pl. területi vagy személyi elvű autonómia), a közigazgatásra (pl. etnikai arány figyelembevétele, kisebbségi nyelvhasználat) vagy a választási rendszerre (pl. kedvezményes parlamenti mandátum, alacsonyabb választási küszöb).