diszkrimináció tilalma
A modern alkotmányok, valamint az univerzális és regionális – köztük az európai – nemzetközi emberi jogi egyezmények a jellemzően valamilyen okra visszavezethető különbségtétel miatt sérülő jogegyenlőséget a hátrányos megkülönböztetést – más szóval a diszkriminációt– kifejezetten tiltó szabályokkal is oltalmazzák. A diszkrimináció tilalma tehát a formális jogegyenlőség érvényesítésének eszköze és garanciája. A nemzeti és nemzetközi jogalkotók felsorolják azokat az emberi adottságokat, amelyek alapján tilos az egyéneket hátrányosan megkülönböztetni. Az így meghatározott, ún. védett tulajdonságok köre a diszkrimináció történelmi megnyilvánulásai nyomán folyamatosan bővült. A lista ma rendszerint magában foglalja a bőrszín, a nem, a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, a származás, a vallási meggyőződés, a politikai nézet, a születés szerinti, a vagyoni, illetve társadalmi helyzet, valamint újabban a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetést is. A nemzetközi egyezmények és nemzeti alkotmányok ugyanakkor rendszerint tartalmazzák az „egyéb helyzet” szerinti megkülönböztetés tilalmát is, utat nyitva ezzel a lista bővítésének a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás során. A diszkrimináció tilalmanak és ezzel együtt az egyenjogúság védelmének magyarországi színvonalát jelentősen meghatározzák az ország különböző nemzetközi kötelezettségei. Az ENSZ és az Európa Tanács második világháborút követő általános emberi jogi egyezményei egyaránt deklarálják, hogy a bennük foglalt jogokat mindenki megkülönböztetés nélkül élvezi. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelynek végrehajtását végső soron a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság biztosítja. Magyarországot számos további olyan nemzetközi egyezmény is kötelezi, amely a diszkrimináció egyes speciális vetületei – egyebek mellett a nők, a gyermekek, a fogyatékos személyek megkülönböztetése, illetve a rasszista indíttatású cselekmények – ellen folytatott küzdelem jegyében született. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogrendjének szerves része az uniós jog általános diszkriminációtilalmi szabálya is, amely az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést tilalmazza.