ENSZ időszakos emberi jogi felülvizsgálata
Az ENSZ időszakos emberi jogi felülvizsgálata (UPR) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyedülálló mechanizmusa, amely minden ENSZ-tagállamot felkér, függetlenül attól, hogy részes felei-e bizonyos emberi jogi egyezményeknek, hogy 4,5 évente egy kölcsönös felülvizsgálaton vegyenek részt emberi jogi helyzetüket illetően. Az ENSZ időszakos emberi jogi felülvizsgálata-t az ENSZ Közgyűlésének 60/251 sz. határozata hozta létre, amikor 2006-ban megalakult az Emberi Jogi Tanács. Az első felülvizsgálatokra 2008-ban került sor. Az ENSZ időszakos emberi jogi felülvizsgálata célja, hogy javítsa az emberi jogi helyzetet minden országban. A felülvizsgálatokat nem szakértői testületek, hanem az államok végzik; konkrétan az UPR Munkacsoport, amely a Tanács 47 tagjából áll, de bármely ENSZ-tagállam részt vehet a vizsgált államokkal folytatott vitában. Minden állam felülvizsgálatát három államból álló csoportok, úgynevezett „trojkák” segítik, amelyek jelentéstevőként működnek közre. A felülvizsgálatok alapjául szolgáló dokumentumok a következők: 1) a vizsgált állam által szolgáltatott információk, amelyek nemzeti jelentés formáját ölthetik; 2) független emberi jogi szakértők és csoportok, az úgynevezett Különleges Eljárások, emberi jogi egyezményes testületek és más ENSZ-szervezetek jelentéseiben foglalt információk; 3) más érdekelt felek, köztük nemzeti emberi jogi intézmények és civil szervezetek (NGO-k) által szolgáltatott információk. A Munkacsoport általi felülvizsgálatot követően a trojka jelentést készít a vizsgált állam bevonásával. Ezt a jelentést „eredményjelentésnek” nevezik, és összefoglalja a tényleges vitát; tartalmazza az államok által a vizsgált országnak feltett kérdéseket, megjegyzéseket és ajánlásokat, valamint a vizsgált állam válaszait. Az első időszakos felülvizsgálat óta, amely 2008-ban kezdődött, mind a 193 ENSZ-tagállam háromszor esett át a felülvizsgálaton. A negyedik felülvizsgálati ciklus 2022 novemberében kezdődött. Az UPR folyamat első ciklusában a kisebbségi kérdéseket kiemelten kezelték: 112 ország összesen 895 ajánlást tett kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket 137 ország felé irányítottak. (TB)