Etnikai alapú hatalommegosztás Belgiumban
A két világháború közötti időszakban kezdődött meg az ország nyelvi közösségek alapján szervezett régiókra bontása, amit az 1993-as alkotmány szentesített. Ma Belgium három föderális régióból: Brüsszel kétnyelvű régió, Flandria holland és Vallónia francia nyelvű régió, illetve három nyelvi-kulturális közösségből: holland nyelvű Flamand Közösség, francia nyelvű belgiumi Francia Közösség és a Német Nyelvi Közösségből áll. A Flamand Közösség Flandriában és Brüsszelben rendelkezik intézményekkel és hatáskörökkel, a belgiumi Francia Közösség Vallóniában és Brüsszelben, a Német Nyelvi Közösség pedig Vallónia keleti része két kantonjának (Sankt Vith és Eupen) 7+2 községében.
A három-három régió és nyelv-kulturális közösség saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, kivéve Flandriát és a Flamand közösséget, amelyek kormányzata azonos, összevont. Belgiumban így egyszerre 6 kormány és törvényhozás működik: a szövetségi (Belgium), a közösségiek (Német Nyelvi Közösség, Francia Közösség és az összevont flamand) és a regionális (Brüsszel és Vallónia). A szövetségi és a brüsszeli regionális kormány szintjén kötelező az etnikai nagykoalíció, vagyis legalább egy-egy frankofón és flamand párt részvétele a kormányban, míg a Flandriában és Vallóniában ilyen kötelezettség nincsen. A Német Nyelvi Közösség szintén saját pártstruktúrával rendelkezik, de a közösségi választáson indulnak a vallóniai pártok is.
A belgiumi modell alapja a régiók egynyelvűsége, amit a nyelvi könnyítéseket alkalmazó községek alkalmazása korrigál. Az országban 27 nyelvi könnyítéseket alkalmazó község létezik, ebből 12 Flandriában kötelező módon kínál francia nyelven szolgáltatásokat a lakosságnak, négy Vallóniában hasonlóan alkalmazza a holland, kettő pedig a német nyelvet, míg a Német Nyelvi Közösség hét német többségű községe a franciát. Brüsszel francia-holland kétnyelvű, Belgium föderális intézményei mindhárom nemzeti nyelven: francia, holland és német – nyújtanak szolgáltatást.
