etnikai kisebbségi pártok kormányzati szerepvállalása
1989-ben elindult demokratikus változások eredményeként a jelentős létszámú közép-európai nemzeti kisebbségek (pl. a romániai és szlovákiai magyarok) etnikai alapú pártokat vagy egy adott kisebbségi közösség szavazataira támaszkodó pártokat hoztak létre (pl. a bulgáriai muzulmánok). A parlamenti választásokon a bejutáshoz szükséges küszöb átlépésével parlamenti képviselethez, majd az adott ország Európai Unióhoz történő csatlakozásával európai parlamenti képviselethez jutottak. Az etnikai alapú pártok –vagy egy adott kisebbségi közösség szavazataira támaszkodó pártok– szerepe sok esetben kettős. Egyidejűleg vesznek részt az országos politikai küzdelemben, ahol el kell érniük a parlamenti küszöböt, amennyiben az országos vagy tartományi politikában a kisebbség érdekeit kívánják képviselni, másrészt sajátos, egész kisebbségi közösségük, az általuk lakott régió érdekképviseletét is elvállalják. Az ellenzéki pozíció nagyobb szabadságot biztosít a programok megfogalmazásában, de kisebbet megvalósításukban, amennyiben nem rendelkeznek sajátos intézményi, jogi garanciákkal (önkormányzattal). A határon túli magyar, etnikai alapú pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés (FMK) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP), valamint a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) vett részt az adott ország kormányában. A bulgáriai törökök és muzulmánok támogatását élvező Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért gyakori tagja a bolgár kormánykoalíciónak, illetve annak külső támogatója. A nemzeti kisebbségek pártjai, illetve a kisebbségek által támogatott politikai pártok stabilizáló szerepet töltöttek be az adott országok bel- és külpolitikájában, támogatták azok euro-atlanti integrációját, ugyanakkor érdekképviselő és érdekérvényesítő intézmények voltak a kisebbség számára. A kormányzati szerepet vállaló határon túli magyar pártok legfontosabb programpontjai: 1. a kisebbségi jogvédelem elmélyítése, nemzetközivé tétele; 2. az autonómia megoldások szorgalmazása; 3.a nyelvi, politikai, közigazgatási jogok összekapcsolása a kulturális, valamint a helyi és regionális önkormányzati törekvésekkel; 4. a határon túli magyar közösségek és az anyaország közötti együttműködés, a kedvezménytörvény végrehajtásának intézményesítése; 5. a konszenzuális kormányzati modell irányába tett lépések a kormányzati szerepvállalással. Az európai integráció keretében egyidejűleg jelenik meg a szomszéd államokkal való regionális együttműködés erősítése és –az állampolgárság jogintézményének kiterjesztésével – az azonos nemzethez tartozók „reintegrációja”. Az állampolgárság kiterjesztése több térségbeli állam által alkalmazott gyakorlat. Románia, Szerbia, Horvátország és Csehország jogrendje lehetővé teszi a kettős állampolgárságot. Bosznia-Hercegovina majd minden horvát nemzetiségű polgára egyben Horvátországnak is állampolgára, ahogy szerb nemzetiségű polgárai állampolgárai Szerbiának is.