európai kisebbségek politikai-jogi tipológiája
Jogi helyzetüket tekintve beszélhetünk egyenrangú (államalkotó) közösségekről (pl. flamandok, svájci kantonok, szlovéniai magyarok, finnországi svédek), kulturális vagy/és nyelvhasználati csoportjogokkal bíró közösségekről (pl. finnországi számik, az Åland-szigeteken élő svédek, dél-tiroli németek, dániai frízek); egyéni jogokat biztosító rendszerekről (pl. Franciaország, Olaszország, Románia, Szlovákia); a szerzett jogokat visszaszorító politikáról (pl. Ukrajna, Észtország); diszkriminatív kisebbségi-közösségi helyzetről (pl. a cigányság esetében több országban).
A politikai-jogi státuszuk alapján beszélhetünk területi önkormányzattal bíró közösségekről (Svájcban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban), személyi elvű önkormányzatot működtető kisebbségekről (pl. a finnországi svédek, a lapp parlament, a szlovéniai, horvátországi, szerbiai magyarok esetében), önálló etnikai párttal bíró közösségekről (pl. ilyenek a szlovákiai, romániai, ukrajnai, szerbiai magyarok, a horvátországi, bosznia-hercegovinai szerbek, a bulgáriai törökök), az adott ország többségi pártjain belüli érdekérvényesítést folytató közösségekről (a közösség ügyeit elvállaló politikusok által), valamint kulturális érdekvédelmi szervezettel rendelkező csoportokról.