Európai Parlament kisebbségi vonatkozású határozatai
Az Európai Parlament (EP) (társ)jogalkotó szerepe folyamatosan nőtt ugyan, de továbbra is többnyire politikai állásfoglalások jellemzik munkáját. 1989 előtt az Európai Parlament a kisebbségi nyelvek, kultúrák védelmére egy átfogó jogi keretet javasolt. Az első parlamenti határozat 1981-ben Gaetano Arfé jelentése alapján született meg a regionális nyelvek és kultúrák, etnikai kisebbségek közösségi chartájáról. Ebben, ahogy az 1983-as újabb EP-határozatban, felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat a regionális és kisebbségi nyelvek és kultúrák támogatására. Az EP 1987-es határozata a nyelvi és kulturális kisebbségek támogatásáról már konkrét jogok biztosítását kéri a tagállamoktól. Miután az Európa Tanácsban megszületett a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, az EP határozatai már nem egy külön kisebbségvédelmi charta elfogadását kérik, hanem általában a kisebbségi nyelvek és nyelvhasználat támogatását (1994, Killilea-jelentés; 2003, Ebner-jelentés). 2018-ban – a keleti bővítés tapasztalataira is tekintettel – az EP átfogó határozatot hozott az EU-ban élő kisebbségek védelmének elvárt szintjéről (minimum standard). Ebben a nyelvhasználati, oktatási jogok mellett a gyűlöletbeszéddel és a diszkriminációval szembeni fellépést is hangsúlyozza. Az EP ezen kívül az emberi jogokkal és a rasszizmussal foglalkozó határozataiban is rendszerint megemlíti a kisebbségeket. Külön témacsoportba tartoznak az egyes – EU-n kívüli országban élő – kisebbségek helyzetével foglalkozó EP-állásfoglalások.