gazdaságfejlesztési támogatás
Az 1990-es évek közepétől világossá vált, hogy a szülőföldön való boldogulás programját, amely 1994-ben fogalmazódott meg, az oktatási-kulturális önazonosság építését szolgáló támogatásokon túl az etnikai alapon szerveződő (társadalmi) intézményrendszer (érdekképviselet, önkormányzat, vallási élet, nyilvánosság, egyesületi civil társadalom, oktatás, közművelődés, tudomány) működtetésével, valamint a magyarok lakta régiók gazdaságának fejlesztésével lehet sikerre vinni. Az ezredfordulóra az is világossá vált, hogy az addigi forrás–az Új Kézfogás Alapítvány, majd a Szülőföld Alapon keresztül juttatott évi egy-másfél milliárd forint–érdemben nem befolyásolja az alulfejlett, magyarok lakta vidéki régiók fejlődését.
2014-re – a harmadik Orbán-kormány időszakára – a gazdaság- és geopolitikai keretek átalakultak. Fontos gazdasági célként fogalmazódott meg 10-15 magyar nagyvállalat megjelenése a szomszédos országokban. Három szomszédos országban (Ukrajna, Románia, Szerbia) egyre feszítőbb gondot jelentett az állami infrastruktúrában megjelenő gyakori diszfunkcionális működés, valamint a magyarlakta területek és az ottani vállalkozások tőkehiánya. Megszületett az a felismerés, hogy a nemzetállami kereteken túllépő euro-atlanti integráció révén a Kárpát-medence összekapcsolt gazdasági és munkaerő-piaci régióként is működtethető.
2010 után a magyar kormányzati támogatáspolitika keretében a legnagyobb volumenű program a gazdaságfejlesztésben valósult meg. 2012-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban az Új Széchenyi Terv részeként készült el a Wekerle Terv, a magyar gazdaság kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája, amely az EU-s fejlesztési források segítségével a Kárpát-medencét egységként értelmező gazdasági tér létrehozását tűzte ki célul. Ebben a magyarországi kis- és közepes vállalkozások szervező szerepének támogatása a meghatározó, a határon túli magyarok pedig stratégiai szövetségesekként jelennek meg. Az együttműködésben kulcságazatként szerepel a jármű- és gépipar, az élelmiszergazdaság, a turizmus és az egészségipar, a zöldgazdaság, valamint a kreatív ipar és az infokommunikáció. Regionális tervek készültek, majd 2016–2018 között – a Külgazdasági és Külügyminisztérium közvetítésével – 60 milliárd Ft gazdaságfejlesztési támogatás érkezett a kisebbségi magyar vállalkozókhoz. Ezt követően az erdélyi gazdaságfejlesztés elindításával 100 milliárd Ft-os program kezdődött.
A szerbiai Vajdaságban a Vajdasági Magyarok Szövetsége 2013-ban – a kettős állampolgárság lehetőségének következtében kialakuló könnyebb külföldi munkavállalás és az elvándorlás ellensúlyozására – gazdaságfejlesztési program kidolgozását jelentette be. Ehhez a magyar kormány 2016–2018 között 19 milliárd Ft támogatást biztosított a régiónak. 2014-ben készült el a kárpátaljai terület- és gazdaságfejlesztés terve, az Egán Ede Terv, melynek keretében 2016–2019 között 15 milliárd Ft támogatás érkezett a régióba. A terv keretében 2020-ig 4500 sikeres pályázatot támogattak, ami 3500 új vállalkozás létrehozását segítette. 2014-ben készült el – a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság szervezésében – a Baross Gábor Terv, amelynek megvalósítása 2017-ben 4 milliárd Ft-tal és 1521 sikeres pályázattal indult. 2016-ban készült el az erdélyi gazdaságfejlesztési stratégia, a Kós Károly Terv, amely2018-ban egy mezőségi próbaprogrammal indult el.