Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Bizottsága
A Magyarországon az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (GSzKJNE) az →Egyesült Nemzetek Szervezete keretében 1966-ban elfogadott nemzetközi szerződés, amely az →emberi jogok átfogó rendszerébena második generációs emberi jogok (gazdasági, szociális és kulturális jogok) széles körét rögzíti. A GSzKJNE alkalmazását egy 18 független szakértőből álló testület felügyeli, amely véleményezi az államok rendszeres időközönként beküldött jelentéseit, egyéni és államközi panaszokat bírál el, az Egyezségokmány egyes rendelkezéseinek értelmezését segítő általános magyarázatokat fogad el, valamint az Egyezségokmányban foglalt jogok súlyos vagy szisztematikus megsértése esetén vizsgálati eljárást folytat le. A GSzKJNE szövege kifejezett kisebbségvédelmi rendelkezést nem tartalmaz, de a művelődéshez, oktatáshoz és kulturális életben való részvételhez való jogok (13-15. cikkek) különös jelentőséggel bírnak a kisebbségi közösségek számára. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának gyakorlata szerint a kulturális jogok közé tartozik például az anyanyelvi oktatáshoz való jog. A jelentéstételi eljárásból az is egyértelműen kitűnik, hogy a kisebbséghez tartozókat – az utóbbi időben használatos terminológia szerint: sérülékeny, hátrányos helyzetű csoportokat – éri a legtöbb jogsérelem. A kelet-közép-európai térség szociálisan leghátrányosabb helyzetű csoportja például a roma közösség. Érdekesség, hogy a Bizottság alkalmasint a →kisebbségek konceptualizálásával kapcsolatos megállapításokat is tesz, és a hagyományos →kisebbségfogalom kiterjesztését szorgalmazza.