Gorzelik és mások v. Lengyelország

A Gorzelik-ügy (2004) azon kevés ügyek egyike, ahol az EJEB kifejezetten foglalkozott a kisebbségek konceptualizálásának kérdésével. A kérelmezőktől megtagadták az engedélyt a „Sziléziai Nemzetiségű Emberek Uniója” nevű egyesület bejegyzésére, azzal az indokkal, hogy ilyen nemzet vagy nemzeti kisebbség nem létezik Lengyelországban. Az EJEB az egyesülési szabadságba (EJEE 11. cikk) való beavatkozás indokoltságára vonatkozó standard elemzésének keretében először azt vizsgálta, hogy a korlátozást törvény írja-e elő. Nem tartotta problematikusnak, hogy a lengyel jogszabályok nem határozzák meg a nemzeti kisebbségek fogalmát, hanem annak értelmezését a gyakorlatra bízzák, hiszen „nagyon nehéz lenne egy ilyen definíciót megfogalmazni”, ráadásul a kisebbségek hivatalos elismerésére vonatkozó állami gyakorlat országonként eltérő. A Bíróság ezután megvizsgálta a korlátozás legitim célját. Bevett gyakorlata szerint az egyesülési szabadságba való beavatkozást csak a demokratikus társadalomból fakadó szükséglet igazolhatja. Az etnikai identitásra törekvő vagy a kisebbségi tudatot érvényesítő egyesületek fontosak a demokrácia megfelelő működése szempontjából, mivel hozzájárulnak a sokszínűséghez, és „segíthetik a kisebbséget jogai megőrzésében”. Ennek ellenére az adott körülmények között a nemzeti hatóságok nem lépték túl mérlegelési jogkörüket, amikor úgy ítélték meg, hogy sürgető társadalmi igény van arra, hogy szabályozzák az egyesületek szabad választását atekintetben, hogy magukat „nemzeti kisebbségi szervezetnek” nevezzék. Ez szükséges volt a választói kiváltságokkal való jövőbeni visszaélések elkerülése, így a közrend megzavarásának megakadályozása és mások jogainak védelme érdekében. Az arányosság tekintetében a Bíróság megállapította, hogy a regisztráció visszautasítása nem jelenti „a sziléziaiak megkülönböztető etnikai és kulturális identitásának tagadását”. Lényegében a vitatott korlátozás az egyesület által jogilag használható elnevezésre vonatkozott, nem pedig arra, hogy „egy közös érdekeltségű területen kollektíven léphessen fel”. Ekként a korlátozás nem tekinthető aránytalannak a kitűzött célokhoz képest.

Szerző: