Illyés Közalapítvány (IKA)
A határon túli magyarok magyarországi állami költségvetési támogatása érdekében a Németh-kormány Etnikai és Nemzetiségi Kollégiumának Titkársága hozta létre 1990 áprilisában „A határon túli magyarságért alapítványt”, amely 1990 júniusától Illyés Alapítvány néven működött. Az 1990. szeptember 29-én hatályba lépőalapító okirat szerint az alapítvány fő célja az volt, hogy támogassa a határon túl élő magyar közösségeket és a szórványmagyarságot, fő feladataiként megjelölve 1. a határon túli magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket; 2. az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket; 3. a határon túli magyarságot érintő tudományos munkát; 4. az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását; 5. a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit. 1994. január 1-től az alapítvány közalapítvánnyá alakult (Illyés Közalapítvány (IKA)) és a kormány egyes közfeladatainak ellátását ruházta rá az intézményre. 1994. augusztus 31-én az Illyés Közalapítvány (IKA)t és az általa a határon túli magyarok megsegítésére (1992-ben) létrehozott Kézfogás Egzisztenciateremtő és Gazdaságélénkítő Alapítványt összevonták, majd 1995 márciusában Új Kézfogás Alapítvány néven kivált az Illyés Közalapítvány (IKA)ból. Ekkor jött létre az az alkuratóriumi rendszer, amelynek révén a közalapítvány az érintett közösségek képviselőit intézményesen is bevonta döntéshozatali eljárásába. Az Illyés Közalapítvány (IKA)kuratóriuma (11–19 taggal a parlamenti pártok és a külügyi, oktatási, művelődési tárca képviselőiből) az éves költségvetés forrásaiból kereteket különített el az egyes szomszédos országok magyar közösségeinek támogatására. E támogatások további felosztására vonatkozó javaslattételre a magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezetek által hangsúlyosan meghatározottal kuratóriumok kaptak mandátumot. Az alkuratóriumok tevékenysége a különböző támogatási területek (kultúra, közművelődés, oktatás, tudomány, egyházi és szakmai szervezetek, önkormányzatok stb.) összességére kiterjedt. Az érintett kisebbségi intézmények részvételével Szlovákiában, Romániában, Szerbiában az alkuratórium mögött szaktestületek is működtek (a három régióban 40-50 taggal). Ukrajnában és Szerbiában csak az alkuratóriumok léteztek, így összesen kb. 300 személy vett részt a döntés-előkészítésben. A támogatáspolitika hatékonyabbá tételére és az új Szülőföld Programra hivatkozva a Gyurcsány-kormány 2006-tól megszüntette az Illyés Közalapítvány (IKA)t, amelyet az alkuratóriumi rendszer nélkül a Szülőföld Alap váltott fel. Az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának elnöke volt Csoóri Sándor (1990–1994), Szűrös Mátyás (1994–1998), Halzl József (1998–2002), Pomogáts Béla (2002–2006).