INTERKULTURALIZMUS
Az interkulturális szó jelentése „kultúrák közötti”, ami a kultúrák közötti interakciókra, kommunikációra, tapasztalatcserékre utal. Az interkulturalizmus a társadalom különböző kulturális csoportjai/alcsoportjai közötti filozófiacserét jelenti, ami miatt a kulturális sokszínűség tudatosításának egyik legfontosabb eszköze. Az interkulturalizmus vonatkozik annak a módjára ahogyan az egyes csoportok tagjai viszonyulnak egy másik közösséghez és annak tagjaihoz, mind globális, mind pedig egyéni szinten, aminek következtében fontos szerepet játszik a kultúrák közötti különbségek megtapasztalásában is. Azokban a társadalmakban, amelyekben többségi és kisebbségi kultúrákról is beszélhetünk, az interkulturalizmus fogalma feltételezi a befogadó vagy a többségi társadalom szerepvállalását a kisebbségi közösségek, illetve az újonnan érkezők aktív integrálásában, de semmiképpen sem az asszimilálásában, beolvasztásában, ezért a modell az adott terület domináns kultúrájának elfogadását irányozza elő a közös vonások keresése, valamint az egyéni különbségek megőrzése és tiszteletben tartása mellett. Ennek értelmében leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a multikulturalizmus egy állapotnak, adottságnak tekinthető, ami a különböző kultúrák ugyanazon területen történő egymás melletti létezését jelenti, addig az interkulturalizmus ennek az állapotnak egy magasabb szintre történő emelését jelenti, amikoris ezek a kultúrák nem csak egymás mellett élnek, de kommunikálnak is egymással, megismerik egymást és a kölcsönös, konstruktív jellegű együttműködés jellemzi a viszonyukat. Ma már a nemzetközi kapcsolatépítésben is nagy szerepet kap az interkulturális érzékenység ahogyan interkulturális oktatási modell is létezik. Az interkulturalizmus legismertebb nemzetközi példái a kanadai és a francia interkulturalizmus.
kulturális sokszínűség: A kulturális sokszínűség azoknak a módoknak az összességét jelenti, amelyeken keresztül a különböző csoportok és társadalmak kultúrái kifejezésre jutnak. Ezen kifejezésmódok közé tartozik a nyelv, a művészet, a gondolkodásmód, az étkezési szokások és minden olyan egyéb sajátosság amely egy-egy csoport kultúrájára jellemző.
kultúrák közötti különbségek megtapasztalása: A kultúrák közötti különbségek megtapasztalásának modellje leginkább egy skálához hasonlítható, amelynek a következő fokozatai vannak: tagadás, védekezés, minimalizálás, elfogadás, alkalmazkodás, integráció. A skála egyik végpontja a tagadás, egy másik csoport, nemzet, közösség kultúrájának az el nem ismerését jelenti, ami kellemetlen helyzeteket szülhet (például nemzetközi tárgyalások során vagy idegen országokban tett látogatások folyamán). Minél inkább elmozdulunk a skálán a tagadástól az integráció irányába, annál kifinomultabbá válik az érzékenység, azaz annál inkább képesek vagyunk felismerni, elismerni, elfogadni és tiszteletben tartani más kultúrák különbözőségét.
nemzetközi kapcsolatépítés: Globalizált világunkban az interkulturalizmus már nem csak a világ azon részein fontos, ahol több kultúra él egymás mellett, de a nemzetközi kapcsolatépítésben is kiemelkedő jelentőségű, hiszen egymás kulturális szokásainak, hagyományainak, valamint egymás gondolkodásmódjának és kommunikációs módjainak a megismerése és tiszteletben tartása segít áthidalni a kulturális különbségeket. Az interkulturális érzékenység megmutatja, hogy egy csoport tagjai mennyire elfogadók, toleránsak vagy éppen elutasítók egy másik csoport tagjaival szemben.
interkulturális oktatás: Mivel maga az interkulturalizmus és az interkulturális szemléletmód nem tanítható, az interkulturális oktatás lényege abban rejlik, hogy olyan pedagógiai helyzeteket teremtenek, amelyekben a tanulók cserélődnek és amelyeket az együttműködés és a közös normák elfogadásának, valamint tiszteletben tartásának hiányában nem lehetséges megoldani.
kanadai interkulturalizmus: A kanadai Jogok és Szabadságjogok Chartája 1982-ben rögzítette a multikulturalizmust, mint a kanadaiak számára fontos értéket. Maga a charta a következőképpen rendelkezik: „a Chartát a multikulturalizmus előmozdításának céljával kell értelmezni” (27. cikk). Mint az alkotmány szövegének része, a dokumentum számos olyan jogot, szabadságjogot és (a kisebbségek számára) többletjogot rögzít, amelyeknek az alkalmazásával a multikulturális kanadai társadalomban megvalósulhat az interkulturalizmus, vagyis a puszta egymás mellett élésen túl a minőségi kommunikáció és kooperáció is gördülékenyen működhet a különböző csoportok között. A kanadai interkulturális modell tehát odafigyel a kultúrák közötti különbségekre, elismeri azokat és közöttük az egyenlőség elérésére törekszik.
francia interkulturalizmus: A francia interkulturalizmus merőben eltér a kanadai értelmezéstől. Ez a modell nem a vallási, nyelvi és egyéb kulturális különbségek elismerésére helyezi a hangsúlyt, hanem az országban élőket egyfajta „semleges térre” terelve elsősorban francia állampolgároknak tekinti, akik (a modell feltételezése szerint) túlléptek az egyéb társadalmi hovatartozásaikon (etnikai, vallási, nyelvi stb.). Maga a francia oktatási rendszer is arra törekszik, hogy az egyéneket olyan republikánus szellemben nevelje, amelyben képesek felülemelkedni különféle hovatartozásaikon.