Kapacitásépítő diaszpórapolitika
A Kapacitásépítő diaszpórapolitika Alan Gamlen diaszpórapolitikai gyakorlatokat rendszerező háromelemes tipológiájának egyik típusa. A másik két típus alá tartoznak a jogkiterjesztő politikák és a kötelezettségbehajtó politikák. A kapacitásépítő diaszpórapolitikai gyakorlatok kétféleképpen valósulnak meg. Egyrészt a szimbolikus nemzetépítés formájában, azaz a nemzeti identitás felülről történő konstrukciója révén, a diaszpórára kiterjesztett oktatási és kulturális programok által. Másrészt az intézményesítés következtében, tehát diaszpóraszervezetek létrehozásával és koordinálásával, melynek során maga a diaszpóra sokkal kormányozhatóbbá válik az anyaország számár. Magyarország diaszpórapolitikájára fókuszálva, a szimbolikus nemzetépítő gyakorlatok kapcsán megemlíthetők az ún. birthright programok (mint a Rákóczi Szövetség által működtetett Diaszpóra Program), valamint a Kőrösi Csoma Sándor Program, míg az intézményesítő politikákra a Magyar Diaszpóra Tanács és a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója szolgálnak példaként.