Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről
Az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről olyan többoldalú nemzetközi szerződés, amely kifejezetten a kisebbségi jogok védelméről szól. Nem tartalmazza a nemzeti kisebbség fogalmát, hanem azt meghagyja a szerződő államoknak azzal, hogy a szerződéshez csatolt negyedik tematikus kommentár összefoglalja a Tanácsadó Bizottságnak a Keretegyezmény személyi hatályával kapcsolatos közel két évtizedes, iránymutatónak szánt értelmezését a bevándorolt kisebbségek tagjainak jogi védelméről. A Keretegyezmény programjellegű normáinak végrehajtásához belső jogi intézkedésekre, jogalkotási aktusokra van szükség ahhoz, hogy az elvként megfogalmazott elvárások teljesüljenek és számon kérhetők legyenek.
Az egyezmény legfontosabb rendelkezései az alábbiak: 1. szabad identitásválasztás; 2. az identitás a kisebbségi személyek vallásában, nyelvében, hagyományaiban és kulturális örökségében jelenik meg; 3. a törvény előtti egyenlőség és a törvény általi egyenlő védelem elve; 4. a pozitív diszkrimináció lehetősége; 5. a kultúra és az identitás megőrzésének támogatása; 6. a kisebbségi személy akarata ellenére történő asszimiláció tilalma; 7. a kisebbségi nyelvhasználat szabadsága; 8. kisebbségi egyéni és közösségi névhasználat jog; 9. kisebbségi nyelven történő állami oktatásra törekvés; 10. a lakossági arányok megváltoztatásának tilalma. Magyarország az elsők között írta alá a keretegyezményt.