Kisebbségpolitikai
On-line Lexikon

Működésének három évtizede alatt Magyarország Alkotmánybírósága körülbelül három tucat, a hazai nemzetiségeket közvetlenül érintő ügyet tárgyalt. Foglalkozott a kisebbségek fogalmával (milyen feltételek mellett lehet bizonyos társadalmi csoportokat kisebbségnek tekinteni), a kisebbségi hovatartozással (ki gyakorolhatja a kisebbségi jogokat), valamint egyes konkrét kisebbségi jogokkal (parlamenti és önkormányzati képviselet, a kisebbségi önkormányzatok jogállása, nyelvi jogok). Az alkotmánybírósági esetjog külön vonulatát képezik a szűk értelemben nem kisebbségi jognak tekinthető, de a gyakorlatban elsősorban a kisebbségeket sújtó, szociális problémákat is felvető általános diszkriminációtilalmi, illetve esélyegyenlőségi ügyek (beleértve a gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi megítélését és a kárpótlási eseteket). A kapcsolódó ügyek alapján úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem védi hatékonyan a mindenkori alkotmányban szavatolt kisebbségi jogokat: általános kisebbségvédelmi attitűdjét túlzott bírói önmegtartóztatás jellemzi, a konkrét ügyekben pedig legtöbbször elkerüli az érdemi vizsgálatot. Továbbra is megoldandó feladat a kisebbségekre és a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó konceptuális kérdések tisztázása, a kisebbségi jogok alkotmányos minimumstandardjainak kidolgozása, az egyenlőség elvének a nemzeti és etnikai hovatartozás lencséjén keresztül történő értelmezése, valamint a nemzetközi kisebbségvédelem tapasztalatainak hathatósabb beépítése.