MAGYAR NEMZETI TANÁCS
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a vajdasági magyar kisebbség legfontosabb országos kisebbségi önkormányzati szerve. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényben szabályozott keretek között az MNT a nyelv- és íráshasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a szerbiai magyar nemzeti közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése vagy a nemzeti szimbólumokra vonatkozó javaslatok véglegesítése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket, egyesületeket, alapítványokat és, gazdasági társaságokat alapíthat a nemzeti kisebbség nemzeti identitásának megőrzése szempontjából fontos területeken. A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsot négyévente választják meg és összesen 5 bizottságot számlál, amelyek a következők: Végrehajtó Bizottság, Kulturális Bizottság, Nyelvhasználati Bizottság, Oktatási Bizottság, Tájékoztatási Bizottság. A nemzeti tanács elnöke és alelnöke mellett, minden egyes bizottság élén annak elnöke áll. A Magyar Nemzeti Tanács alapítója vagy társalapítója a vajdasági magyarság összes kulcsfontosságú kulturális, oktatási és hírközlési intézményének, ahogyan kiemelt jelentőségűként támogatja a közösség legfontosabb és legtöbb tagját megmozgató rendezvényeit is. A jelenlegi összetételű, közvetlen szavazás útján felálló, sorrendben negyedik Magyar Nemzeti Tanácsot 2022.11.13-án választották meg, elnöke Fremond Árpád.
törvényben : A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Szövetségi Képviselőháza 2002.02.26-án fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt, amelynek értelmében az állam a szükséges anyagi keretek biztosításával egyetemben, közhatalmi jogosítványokat ruházhat át az államalakulat területén élő kisebbségek nemzeti tanácsaira. A törtvény rendelkezéseinek értelmében úgy az állami, mint a tartományi és önkormányzati szervek, a nyelvhasználatra, az oktatásra, a tájékoztatásra és a kultúrára vonatkozó döntések meghozatala előtt kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét. Miután 2006-ban a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség békés úton felbomlott, a Szerb képviselőház 2009.08.31-én fogadta el a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, mai napig hatályos törvényt, amely a korábbiaknál részletesebben szabályozza a nemzeti tanácsok alapításának, működésének és megválasztásának módját. Ennek értelmében a nemzeti tanácsok maguk dönthetnek arról, hogy tagjaikat közvetlen vagy elektori választások útján választják meg. A Magyar Nemzeti Tanácsot a törvény elfogadása óta a vajdasági magyarság közvetlen szavazás útján választja meg, amelynek előfeltétele egy olyan választói névjegyzék, amelyre a kisebbség legutóbbi népszámlálás szerinti 20%-kal csökkentett összlétszámának több, mint az 50%-át felvették.
35 tagú : A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény rendelkezése szerint a nemzeti tanácsoknak legkevesebb 15, legfeljebb 35 tagja lehet. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a 10 000 főstől kevesebb lelket számláló vagy külön nem jegyzett nemzeti kisebbégek esetében a nemzeti tanács 15 tagú; Abban az esetben, ha a nemzeti kisebbség létszáma a legutóbbi népszámlálási adatok alapján 10 000 – 20 000 fő közötti a nemzeti tanácsnak 19 tagja van; Amennyiben a legutóbbi népszámlálási adatok alapján az adott nemzeti kisebbség létszáma 20 000 és 50 000 fő közötti, a nemzeti tanács 23 tagú. A legutóbbi népszámlálási adatok szerinti 50 000 – 100 000 fős nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak 29 tagja van; A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100 000 főt meghaladó nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai 35 tagból állnak. Ennek megfelelően a 2002-es népszámlálási adatok alapján 293 299 fős, a 2011-es népszámlálási adatok alapján 253 899 fős, a 2022-es népszámlálási adatok alapján pedig 184 442 fős szerbiai magyarság nemzeti tanácsa 35 tagú.
negyedik : A Magyar Nemzeti Tanács intézménye több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot még elektori választások útján (nem sokkal a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény 2002.02.26-án történő elfogadását követően) 2002.09.21-én választották meg, amelynek alakuló ülésére néhány héttel később, 2002.10.19-én került sor, elnöke Józsa László lett, aki 2010-ig töltötte be ezt a tisztséget. Józsát 2010-től 2014-ig ifj Dr. Korhecz Tamás követte a már közvetlenül megválasztott Magyar Nemzeti Tanács elnöki székében, 2014 és 2022 között pedig Hajnal Jenő elnöklésével működött a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzati szerve. A Magyar Nemzeti Tanács Elődjének az az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács tekinthető, amely még a néhai Slobodan Milošević uralma alatt, 1999.08.20-án alakult meg Szabadkán mindenféle törvényes keret és állami felhatalmazás nélkül.