Magyar-szerb megbékélés
A második világháború idején elkövetett atrocitások feltárását rögzítő 2009-es magyar-szerb államfői megállapodás tekinthető a megbékélési folyamat államközi kezdetének. A folyamat sikeréhez szükséges szerbiai feltételek a 2000-es évektől kezdve teremtődtek meg, magukban foglalva a nemzetiségek kulturális autonómiáját, illetve a Vajdasági Autonóm Tartomány területi autonómiájára vonatkozó rendelkezéseket. 2013. június 21-én a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett gonosztetteket. 2013. június 26-án Csúrogon (Чуруг / Čurug, Szerbia) a két ország államfői főhajtással emlékeztek meg az áldozatokról, majd 2014. november 2-án a szerb miniszterelnök főhajtással emlékezett meg a jugoszláv partizánok által 1944-45-ben kivégzettek szabadkai emlékművénél. Az eseményt megelőzően, 2014. október 30-án a szerb kormány hatályon kívül helyezte a Csúrog, Zsablya és Mozsor községek magyarjainak kollektív bűnösségét kimondó 1944-45-ös határozatokat. A Magyar-szerb megbékélés sajátossága, hogy a történelmet nem lezárni, hanem a hibákat beismerve feldolgozni kívánja, illetve hogy a határváltozások miatt keletkezett kisebbségek kollektív jogokkal rendelkeznek.