magyarországi nemzetiségek száma
A 2011. évi népszámlálás során a nemzetiségek vonatkozásában négy szempontból került sor az adatgyűjtésre: nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv, valamint a kulturális kötődés.
A Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.) az alábbi hazai nemzetiségeket sorolja fel: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
A népszámlálás során a Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételében a nemzetiségi hovatartozást rögzítő rovatban „minden összeírt személyt, anyanyelvre való tekintet nélkül, olyan nemzetiségűként vesznek számba, amelyhez tartozónak minden befolyásolástól mentesen vallotta magát”. Az anyanyelv az az „élő nyelv, amelyet az ember általában gyermekkorában (elsőként) tanul meg, amelyen családtagjaival általában beszél, és amelyet minden befolyásolástól mentesen, a valósághoz hűen anyanyelvének vall”.
Az ország lakóinak száma a 2011. évi népszámlálás alapján 9938 ezer fő volt, amelyből 85,6% vallotta magát magyarnak. A nemzetiségi identitásukat vállalók száma 644 524 főre növekedett, és arányuk a 10 évvel korábbi népszámlálási adatokhoz képest csaknem másfélszeresére emelkedett. A népszámlálás adatai a nemzetiségekhez tartozás szerint: cigány/roma 315 583 fő, német 185 696 fő, román 35 641 fő, szlovák 35 208 fő, horvát 26 774 fő, szerb 10 038 fő, ukrán 7396 fő, lengyel 7001 fő, bolgár 6272 fő, görög 4642 fő, ruszin 3882 fő, örmény 3571 fő, szlovén 2820 fő.
148 155 fő vallotta anyanyelvének a Magyarországon elismert nemzetiség által használt valamelyik nyelvet, a következő megoszlásban: cigány/roma 54 339 fő, német 38 248 fő, román 13 886 fő, horvát 13 716 fő, szlovák 9888 fő, szerb 3708 fő, ukrán 3384 fő, lengyel 3049 fő. bolgár 2899 fő, görög 1872 fő, szlovén 1723 fő, ruszin 999 fő, örmény 444 fő.