Moldova Köztársaság nemzetiségi viszonyai
Moldova Köztársaság kelet-európai posztszovjet állam. Területe a 19. század elején került orosz fennhatóság alá, amely ott a helyi román nyelvű lakosság Romániától eltávolítása érdekében aktív nemzetépítési tevékenységet végzett, ennek eredménye a moldáv nemzettudat kialakulása lett. Területe a Budzsák területével együtt aktív orosz telepítéspolitika alanya is volt, ami soknemzetiségű és sokvallású régióvá tette Moldova Köztársaság nemzetiségi viszonyai-t. A II. világháború idején a német lakosságot áttelepítették Németországba, a zsidó lakosság jelentős része a Holokauszt áldozata lett, majd a szovjet időszakban ki- és betelepítések következtek. Hivatalos nyelve 2023 óta a román, amelyet 1989-2023 között a moldávnak neveztek. A nyelv- és identitás kérdései az 1991-es függetlenség óta túlpolitizáltak, a centralizált állam, a román nyelv és a latinbetűs írás a nyugati politikai orientáció, az autonómiák alkalmazása, a moldáv nyelv és identitás, valamint a többnyelvűség alkalmazása – szándékoltan torzítva – a keleti orientáció ismérveként megjelenített.
Az ország területe rajonokra oszlik, kivéve Gagauzia autonóm régiót és Transznyisztriát. Valamennyi rajon és város román/moldáv többségű leszámítva Transznyisztriát, a türk nyelvű ortodox gagauzok lakta Gagauziát és a bolgár lakosságú Taraclia járást.
Gagauzia Moldova Köztársaság nemzetiségi viszonyai függetlenedése során, 1990-ben autonóm köztársaságnak, majd független Gagauz Köztársaságnak nyilvánította magát, amit Moldova Köztársaság nemzetiségi viszonyai nem ismert el. A konfliktust 1994-ben megállapodással zárták le, a terület 1995 óta területi autonómiát élvez, 35 fős Népgyűlését (Halk Topluşu) közvetlenül választja a lakosság, miként kormányzóját (Baskan) is. A terület adminisztratív irányítását központi szinten a Végrehajtó Bizottság (Bakannık Komiteti) végzi. Hivatalos nyelvei a gagauz, moldáv és orosz; ez utóbbi az adminisztrációban és az oktatásban használt nyelv is.
Az ország nemzetközileg elismert határain belül, de a főváros ellenőrzésén kívül helyezkedik el a moldáv, orosz és ukrán nyelvű Transznyisztria, amely a 14. orosz hadsereg jelenléte okán befagyott konfliktusként létezik.