multikulturalizmus
A multikulturalizmusról szóló vita olyan diskurzus, amely a sokféleség és a különbözés társadalmi tapasztalatait jeleníti meg, értelmezi és értékeli. A multikulturalizmustársadalmi identitások konstrukciójában, a modernitásra jellemző homogenizáló stratégiák ellenében artikulálódott. A különbségekről folyó nyilvános párbeszéd központi kategóriáivá a kultúrát, az identitást és a politikát tette, amelyek így új jelentést nyernek. A multikulturalizmusfogalom legfontosabb három tartalmi megközelítése: 1. a fogyasztói társadalom kulturális sokféleségének tényként történő kezelése; 2. a normatív felfogás, amely a pedagógiában az interkulturális nevelésre, a különböző kultúrák tiszteletére, a kisebbségek és a különböző identitások reprezentációjára helyezi a hangsúlyt; 3. állami ideológiaként jelenik meg (Kanadában és Ausztráliában). Ezekben az országokban a sokféleséget intézményesen is támogatják a nemzeti intézmények pluralista átalakításával, illetve olyan kisebbségi intézményi keretek megteremtésével, amelyek a társadalmi esélyegyenlőséget is biztosítják, és összeegyeztethetők az állam politikai egységével. A kritikai multikulturalizmus az etnikailag homogenizáló nemzetállam és a kizárólagosságra törekvő értékek és társadalmi minták kritikai dekonstrukciójára, valamint a korábban marginalizált tapasztalatok és identitások megjelenítésére és elismerésére irányul.