nemzeti kisebbségek részvétele a közéletben
A nemzeti kisebbségek közügyekben való (hatékony) részvételéről több nemzetközi dokumentum szól, illetve erre utal. Ilyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1990-es koppenhágai csúcstalálkozóján elfogadott dokumentum 35. cikke, az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatának 2(2) és 2(3) cikke (1992), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (1966) 25. és 27. cikke, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény (1995) 15. cikke, a Velencei Bizottság több dokumentuma, az EBESZ Lundi Ajánlásai (1999). Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 3. cikke jogalapul szolgált az Emberi Jogok Európai Bíróságának ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony közéleti részvétele tárgyában több ítéletet hozzon. A Keretegyezmény 15. cikke a részes államoknak előírja a nemzeti kisebbségek számára a kulturális, társadalmi és gazdasági életben és a közügyekben való részvétel feltételeinek megteremtését, különös tekintettel az őket érintő közügyekre. A Lundi Ajánlások az általános elvek mellett tartalmazzák a döntéshozatalban való részvétel vonatkozásában a központi kormányzati, regionális és helyi szinten alkalmazott megoldásokat, a választások során követendő elveket, a tanácsadó és konzultatív testületek szerepét, az önkormányzás nem területi és területi megoldásait, az alkotmányos és jogi biztosítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó javaslatokat.