nemzetpolitika
A nemzetpolitikaa magyar államnak a külhoni – a szomszédos országokban és a világ más országaiban élő – magyarokra vonatkozó politikája, amely a magyar állam és a külhoni magyar egyének, valamint közösségek közötti kapcsolatot erősíti az egységes magyar nemzet gyarapodása céljából. A külhoni magyar közösségek identitásőrzésére, a magyar identitás továbbadására irányul. A magyar államnak a külhoni magyarokra vonatkozó politikáját a közbeszédben meghonosodott nemzetpolitika fogalmával illetjük. A nemzetpolitika az első világháború előtt a magyar politikai közösség nemzetiesítésére vonatkozott, illetve olyan ügyekre, amelyekben a pártpolitikától független közös álláspont kialakítására törekedtek. Az első világháború után az utóbbi értelmezés vált elsődlegessé. Ebbe a nemzetpolitikaba beleértették az elcsatolt területeken élő magyar kisebbség politizálását is, és a legfőbb nemzeti érték a szuverenitás megszerzése után a revízió volt. A fogalom a II. világháború után – a nemzeti szuverenitással együtt – eltűnt a politikai fogalomtárból, és a rendszerváltoztatás után jelent meg újra a magyar állam külhoni –a szomszédos országokban és a világ más országaiban élő – magyarokra vonatkozó politikájaként. Ennek része a nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban megjelenő kisebbségvédelem, a magyar–magyar kapcsolattartás intézményes kereteinek működtetése és az anyaország támogatáspolitikája. A közbeszédben megkülönböztetjük a szűkebben vett értelmezést, amelyet – elsősorban a kutatói szférában – magyarságpolitikának is neveznek.