Nyelvi jogok Finnországban
Finnország észak-európai, skandináv ország, amely 1917-ben vált függetlenné. Az ország hivatalosan kétnyelvű, a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv állami szinten. A finn szabályozás értelmében valamely település kétnyelvű, ha ott a két nemzeti nyelvet beszélő közösséghez tartozók aránya meghaladja a 8%-ot vagy a 3.000 főt. Kétnyelvűségi státuszát akkor veszítheti el egy település, ha valamely nemzeti nyelvet beszélők aránya 6% alá csökken, de még ebben az esetben is kérelmezheti a kétnyelvű státusz megtartását. A kétnyelvű településeken van első és második nyelv, ami annak függvénye, hogy melyik nyelvi közösség képvisel nagyobb arányt a lakosságon belül. Valamely finn régió akkor minősül kétnyelvűnek, ha legalább egy települése kétnyelvű.
A számi nyelvjárások Nyelvi jogok Finnországban három helyi közigazgatási egységében (Utsjoki, Inari, Enontekiö) és egynek (Sodankylä) egy részében minősülnek hivatalos nyelvnek, függetlenül a beszélők számától vagy arányától.
Nyelvi jogok Finnországban egyetlen régiója nem lehet elméletileg sem kétnyelvű, az Åland-szigetek. A szigetcsoport 1922 óta széleskörű autonómiát élvez Nyelvi jogok Finnországban-on belül, amelynek célja a szigetek svéd jellegének megőrzése, ezért ott a kizárólagos hivatalos nyelv a svéd. A szigetcsoport saját kormányzattal (Landskapsregering), kormányfővel (Lantråd), parlamenttel (Lagting), pártrendszerrel és más saját intézményekkel rendelkezik, a központi államot 2010 óta a finn Pénzügyminisztérium alárendeltségében működő Ålandi Állami Hivatal (Statens ämbetsverk på Åland), illetve a finn államfő által a Lagting előzetes jóváhagyásával kijelölt ålandi kormányzó (Ålands landshövding) képviseli. A szigetcsoport Nyelvi jogok Finnországban 1995-ös EU-csatlakozásakor egyes, az autonómia alapjait érintő kérdésekben mentességet kapott a közösségi szabályok alkalmazásának kötelezettsége alól, így elsősorban az ingatlantulajdonlás és az adózás területén.