oktatási jogok
Az oktatáshoz való jog kiemelt társadalmi érdeket megtestesítő alapjog, a modern demokratikus államok egyik legfontosabb feladat ellátási területének, valamint erre épülő intézményrendszerének alapja. Komplex terület, amely jogosultságokat és kötelezettségeket egyaránt alkalmaz valamennyi fél számára, szabályozásában pedig a jogi vonások mellett pedagógiai, szociológiai, család-, illetve szociálpolitikai szempontok egyaránt megjelennek. Általában magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét, az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. Az oktatási jogok köre Magyarországon széles körű jogosultságokat, védelmi intézkedéseket, intézményi garanciákat és finanszírozási környezetet is magában foglal. Az Alaptörvény szerint a minden magyar állampolgárnak járó művelődéshez való jogot az állam a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, valamint az oktatásban való részvétel sávosan finanszírozott és nyitott rendszerével érvényesíti. A magyar állam az oktatásban való részvétel jogának gyakorlását ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A nemzetiségi nevelés és oktatás specifikus célja az identitás megerősítése és fejlesztése a nyelvtanulás, a nemzetiségi történelem, kultúra és hagyományok elsajátítása által. A nemzetiségi közösségek Magyarországon az intézményfenntartás, az intézményi struktúra kialakítása, a tankönyvek és tananyagtartalmuknak kidolgozása, a pedagógusképzés és az anyaországgal fennálló kulturális-oktatási kapcsolatok ápolása terén jogi és finanszírozási szempontból is részletesen kidolgozott és széles körű támogatást élveznek.