parlamenti képviselet
A nemzetiségek, nemzeti kisebbségek közügyekben való részvételéről, parlamenti politikai képviseletéről több nemzetközi dokumentum szól (az ENSZ Nyilatkozata a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól; a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; az Európa Tanács Keretegyezménye a nemzeti kisebbségek védelméről, a Velencei Bizottság dokumentumai, az EBESZ Lundi Ajánlásai). Jogilag kötelező nemzetközi dokumentum azonban nem szabályozza a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését. Azokban az országokban, ahol a pozitív diszkrimináció elve érvényesül, egy adott nemzetiség, nemzeti kisebbség parlamenti képviseletének elősegítése, biztosítása érdekében az alábbi módszereket alkalmazzák: 1. nem érvényesítik a választási küszöböt (pl. Szerbia); 2. külön mandátumot biztosítanak a kisebbségi népcsoportnak (Horvátország, Szlovénia); 3. kedvezményes kvótát alkalmaznak (Románia). Ahol a pozitív diszkrimináció elve a parlamenti választások során nem érvényesül, ott még a nagyszámú, tömbben élő nemzeti kisebbség parlamenti képviselete is nehezen valósul meg (Szlovákia). Ennek áthidalását a csoport belső kohéziójának ereje, szervezettsége és az anyaország támogatása segítheti. Magyarországon a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a nemzeti kisebbségek települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatokat hoznak létre. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló2011. évi CCIII. törvény alapján az elismert nemzeti kisebbségek nemzetiségi listáról kedvezményes nemzetiségi mandátumot nyerhetnek, vagy nemzetiségi szószólóval képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. (L. még: ENSZ kisebbségi jogi nyilatkozat.)