Pentagonic Nexus
Rogers Brubaker háromelemes modellje (vö. triadic nexus), amely összekapcsolja a nemzeti kisebbséget, a lakóhely szerinti nemzetiesítő államot és az anyaországot, a diaszpórakutatás területén is alkalmazható, ez esetben azonban további két elemmel kiegészítendő. Egyrészt a diaszpóraközösségek, az őket befogadó államok és az anyaország mellett figyelembe kell venni a nemzetközi szervezetek ellenőrző, szabályozó szerepét (vö. quadratic nexus). Másrészt célszerű két különálló politikai mezőnek tekinteni a határváltoztatások következtében kialakult kisebbségi közösségeket és a migrációs eredetű diaszpóraközösségeket. E két közösségtípus különválasztása több szempontból is indokolt: (1) eltérő az intézményrendszerük; (2) eltérő a kapcsolatuk úgy az anyaországgal, mint az őket befogadó állammal; valamint (3) szervezeteik és érdekképviseleteik egymásra gyakorolt hatása is indokolja, hogy különálló konfigurációként tekintsünk rájuk. Ez utóbbi jelentősége szembetűnő a magyar diaszpóraszervezetek Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarok érdekében tett intézkedéseiben. Itt említést érdemel a Magyar Emberi Jogok Alapítvány, melyet 1976-ban alapítottak New Yorkban azzal a céllal, hogy segítse a Csehszlovákiában és Romániában élő magyarok kisebbségi jogainak védelmét. Ehhez a ponthoz tartoznak továbbá a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórából érkező anyagi támogatások a Kárpátalján élő magyarok megsegítésére. Az őshonos és migrációs eredetű külhoni közösségek különválasztásával egy ötelemes modellt – pentagonic nexus – kapunk. Itt fontos megjegyezni, hogy az ilyen és ehhez hasonló modellek (triadic nexus, quadratic nexus, pentagonic nexus) csak a vizsgált társadalmi jelenségek és viszonyrendszerek általános leírását teszik lehetővé. A közösségi lét szempontjából meghatározó helyi identitások rétegzetten plurális tartalmainak megismerésére nem alkalmasak
