Petíciós jog az Európai Unióban mint a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítési eszköze
A Maastrichti Szerződés hatálybalépése óta az Európai Unió bármely polgárának és a tagállamokban jogszerűen tartózkodó természetes vagy jogi személyeknek joga van panasz vagy kérelem formájában petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az Európai Unió hatáskörébe tartozó kérdések kapcsán. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) megvizsgálja a petíciókat, dönt elfogadhatóságukról és foglalkozik velük. A jogintézmény célja, hogy egyszerű formában lehetővé tegye az európai polgárok és az Unió területén állandó lakhellyel rendelkező személyek számára, hogy panaszaikkal és fellépésre irányuló kéréseikkel az Unió intézményeihez fordulhassanak. A befogadhatósági kritériumok értelmében a petíciót benyújtó személynek közvetlenül érintettnek kell lennie, és az ügynek az EU tevékenységi területére kell esnie. Az PETI azonban mindkét feltételt tágan értelmezi: kizárólag a tisztán nemzeti ügyek minősülnek elfogadhatatlannak. A PETI az elmúlt években befogadónak bizonyult a kisebbségi vonatkozású ügyekkel kapcsolatban, így a petíciós jog a nemzeti kisebbségek jog- ér érdekérvényesítésének fontos színterévé vált. Az elmúlt időszakban petíciókat nyújtottak be uniós polgárok a Beneš-dekrétumok, a szlovákiai vasúti kétnyelvű feliratok, a szlovák államnyelvtörvény, a szlovákiai magyarokat érintő környezetszennyezés, a romániai ingatlanrestitúció, illetve a kisebbségi nyelvek romániai használata kapcsán is. A magyar ügyek napirenden tartását elősegítette, hogy a PETI-nek 2014-2019-es ciklusban a felvidéki Csáky Pál, a 2019-2024-es ciklusban pedig az erdélyi Vincze Loránt volt az alelnöke.