Quadratic Nexus
Rogers Brubaker háromelemes modelljéből (vö. triadic nexus) kiindulva számos szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ez a hármas konfiguráció kiegészítendő egy negyedik elemmel: a nemzetközi szervezetek dimenziójával. Brubaker modellje – amely összekapcsolja a nemzeti kisebbséget, a lakóhely szerinti nemzetiesítő államot és az anyaországot – több konkrét esetben adott lehetőséget a kisebbségi kérdés értelmezésére, különösen a Kelet- és Dél-Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek vonatkozásában. Ugyanakkor ez a modell szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szervezeteket, amelyek kulcsszerepet játszanak az államépítés, az identitásformálás és a nemzeti kisebbségek politikájának alakításában. Brubaker modellje jelentősen hozzájárult az európai történeti dinamikák megértéséhez, de nem ad magyarázatot a nemzetközi normák kormányokra, kisebbségi érdekképviseletekre és pártokra gyakorolt hatásairól a jelenlegi globális kontextusban. Ezért egy négyelemes modell, amely a nemzetközi szervezetek szerepét is figyelembe veszi, árnyaltabb és átfogóbb értelmezési keretet nyújthat a nemzeti kérdés különböző aspektusainak tanulmányozásához. Magyar viszonylatban a quadratic nexus példája lehet az erdélyi magyar közösség (mint nemzeti kisebbség), Románia (mint nemzetiesítő állam), Magyarország (mint anyaország), valamint az olyan európai intézmények, mint a Velencei Bizottság egymásra ható kapcsolata.