szegregáció
Egyes személyek vagy csoportok faji, vallási, világnézeti, nemi, szexuális orientáción vagy bármilyen más vélt vagy valós különbség alapján történő szándékos vagy támogatott elkülönítése anélkül, hogy azt jogi szabályozás (például vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, illetve nemzetiségi oktatás szervezése esetén) megengedné. A szegregáció a védett tulajdonságokkal rendelkezők számára általában hátrányos egyéni, illetve társadalmi következményekkel jár. Ilyen az infrastrukturális adottságokhoz, a gazdasági, kulturális, illetve politikai erőforrásokhoz való hozzáférés kirívó aránytalansága. A szegregáció azonban még abban az esetben is jogszerűtlen lehet, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik.
Tekintettel arra, hogy a szegregáció a hátrányos megkülönböztetés egyik súlyos és komoly következményekkel járó formája, tilalmát számos nemzetközi egyezmény explicit és implicit módon is megfogalmazza. Európában napjainkban a szegregáció leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – oktatás, egészségügyi vagy szociális ellátás területén jelentkező – elkülönüléssel, illetve elkülönítéssel kapcsolatban tapasztalható. Miközben a jogalkotásban megjelenő közvetlen szegregáció tiltott, leplezve támogatott formában (közvetett diszkrimináció), cselekvési kötelezettség elmulasztása formájában (spontán szegregáció felszámolása) vagy az intézményi struktúra működésében megjelenő közvetett mechanizmusként (intézményes diszkrimináció) továbbra is megjelenik az egyes államok gyakorlatában.