Szlovákiai magyar politikai pártok
A szlovákiai magyar politikai pártok története 1918-ra nyúlik vissza. Az első csehszlovák köztársaság megfelelő kereteket biztosított a magyar kisebbség politikai képviseletének kialakulásához. A korszak legjelentősebb pártja az Egyesült Magyar Párt volt. Az 1938-as első bécsi döntés után a Szlovákiában maradt magyarság érdekeit a korlátozott tevékenységű Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, nem hozhatott létre politikai szervezeteket. Az 1948-ban kommunista hatalomátvételt követően a szlovákiai magyarok is csak a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szlovákiai magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, így a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja (MKP). 1998-ban az MKP bejutott a parlamentbe és a kormányba is bekerült, egészen 2006-ig maradt kormánypárt. 2009-ben az MKP-ból kivált politikusok létrehozták a Most-Híd vegyespártot. A 2010-es, 2012-es és 2016-os parlamenti választásokon a Híd bejutott a szlovák törvényhozásba (2010-2012 és 2016-2020 között kormányon is volt), míg a közben nevét Magyar Közösség Pártjára módosító MKP a parlamenti küszöb alatt maradt. Időközben létrejöttek kisebb politikai pártok, így a Magyar Fórum és az Összefogás. 2020-ban az MKP, Összefogás és Magyar Fórum egy pártlistát hozott létre a választásokra Magyar Közösségi Összefogás néven. Ezt követően az MKP, az Összefogás és a Most-Híd 2021-ben létrehoztak egy egységpártot Szövetség névvel. A 2023. szeptember 30-án tartott előrehozott parlamenti választáson a Szövetség csupán 4,38 százalékot szerzett, így az etnikai magyar párt ezen alkalommal sem jutott be a szlovák törvényhozásba – az elmúlt 13 évben sorozatban immár ötödik alkalommal.