szórvány
A szórvány fogalmának nincs egységes definíciója, a magyar nemzetpolitika értelmezésében a szórvány minden olyan helyi kisebbségi vagy azzá vált etnikai, nemzeti vagy vallási alapon szerveződő közösség, mely az asszimiláció hatására tömbszerűségéből fokozatosan veszít. A szórvány helyzet kialakulását leginkább az asszimiláció és a migráció folyamatai segítik elő. Szociológiai értelemben szórvány minden közösség, amely önerőből képtelen az etnikai reprodukcióra, illetve azok a közösségek, amelyek településterületükön hagyományosan 10 vagy 20% alatti számbeli kisebbségként élnek vagy azzá váltak. A határon túli őshonos közösségekben élő magyarok 60%-a él magyar többségű településen. A magyarok 20%-a olyan településen él, ahol a magyar nemzetiségűek aránya 20–50% közötti, 20%-a pedig olyan településen, ahol a magyarság nem éri el a népesség 1/5-ét. Ez utóbbi aránya 2011-ben Szlovéniában 7,1%, Szlovákiában11,5%, Kárpátalján 17%, Erdélyben 20,1%, a Vajdaságban 23%, Horvátországban 60,3%, Burgenlandban 80,2%volt. A társadalmi környezet szerint megkülönböztethetünk falusi (rurális) és városi (urbánus) szórványt, szórványban élő személyeket (akik nem vesznek részt magyar jellegű alkalmakon), szórványközösségeket (10% alatti részarányú, 100 főnél nagyobb népesség, közösségi alkalmakkal). Napjainkban a határon túli magyarság körében a szórvány és a szórványosodás többnyire nagyvárosi jelenség.