Teleki László Alapítvány
Az 1985-ban létrehozott, Juhász Gyula vezette Magyarságkutató Csoport, majd intézet jogutódja lett az 1991-ben – az 1007/1991. (II. 09). számú kormányhatározattal – létrehozott Teleki László Intézet, amely integrálta a Magyar Külügyi Intézetet és a Dunatáj Intézetet. Az intézet működtetése érdekében jött létre a Teleki László Alapítvány (ügyvezető igazgatója Diószegi László volt). A Teleki László Alapítvány célja Magyarország nemzetközi kapcsolatai kialakításának tudományos megalapozása, a világban zajló politikai és társadalmi folyamatok, a közép- és kelet-európai térség diplomáciai, külgazdasági, biztonsági kapcsolatainak sokoldalú vizsgálata, a nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása, figyelemmel az emberi jogok érvényesülésének irányzataira és fejlődésére, valamint az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetére. A Teleki László Alapítvány működtetésére többpárti kuratóriumot hoztak létre, amelynek Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője volt az elnöke, az intézetet pedig 1994-ig Kiss Gy. Csaba vezette. Ez követően egy szűkebb, a kormányzat által kinevezett kuratórium működött Kosáry Domokos vezetésével, az intézet igazgatója pedig Granasztói György lett. Az alapítvány 1999-től a határon túli magyar épített örökség gondozását is elvállalta –külön költségvetési támogatással. A kilencvenes évek közepén 70 munkatárssal és 100 millió Ft-os költségvetéssel működött, 2006-ban, megszüntetésekor 46 munkatársa és 122 millió Ft-os költségvetése volt. Az intézet három szervezeti egységből épült fel: a Külügyi Intézetből, a Közép-Európa Intézetből és a Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatból. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj Intézet a Külügyi Intézetbe olvadt be, és meghatározó szerepe volt a kisebbségi magyar autonómiakoncepciók kidolgozásában, a nemzetközi kisebbségjogi intézmények magyarországi megismertetésében és a geopolitikai gondolkodás meghonosításában. A Közép-Európa Intézetben a magyar kisebbségi közösségek kutatását közép-európai összehasonlító társadalomtörténeti keretbe helyezték. Ebből a nézőpontból indultak meg az összehasonlító nemzeti identitás-, nyilvánosság- és oktatásszociológiai kutatások. S ezek értelmezéséhez indult az országban az elsők között a nacionalizmustanulmányok és a kulturális örökség kutatásának honosítása és alkalmazása a kilencvenes évektől átalakuló hazai és a szomszédos országokban zajló folyamatokra. A könyvtár a határon túli magyar közösségek dokumentációs bázisaként működött. Itt teljesedett ki a község- és idősoros nemzeti és felekezeti népszámlálási számbavétel, ezek térinformatikai feldolgozása, a kisebbségi intézményrendszer számbavétele és nyilvántartása, Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségi bibliográfiai kézikönyvének elkészítése. Az alapítvány széles körű kiadói tevékenységet is végzett (több mint 100 kötet és két folyóirat), és az éves intézeti konferenciák a magyar kisebbség- és Közép-Európa-kutatás meghatározó fórumaivá váltak. A kormány 2006 végén jogutód nélkül szüntette meg az intézetet. 2007. január 1-vel létrejött a Magyar Külügyi Intézet. 2007 szeptemberében – immár magánalapítványként – létrejött az új Teleki László Alapítvány, amely közhasznú társadalmi szervezetként elsősorban a közép-európai magyar épített örökség felmérésével és megóvásával foglalkozik.