Trianoni békeszerződés kisebbségi következményei
Az első világháború után, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette a multietnikus Magyar Királyság etnikai elvek alapján történő felosztását. Noha a Párizs környéki békerendszer egyik ideológiai pillére a nemzeti önrendelkezés eszméje volt, a nagyhatalmak Magyarország új határainak kijelölése során általában csak a szomszédos országok nemzeti, gazdasági és stratégiai érdekeit vették figyelembe – Magyarország rovására. Ennek következtében nagyszámú magyar népesség került Magyarország szomszédaihoz, mégpedig jelentős részben – a magyar kisebbségek közel fele – közvetlenül az új magyar határok mentén. 1920-ban így a több mint 10 millió magyar nyelvű lakosból mindössze 6,73 millió maradt Magyarországon, és 1,66 millió került Romániához, 1,07 millió Csehszlovákiához, 0,56 millió a délszláv államhoz, 26 ezer fő pedig Ausztriához (az 1910-es népszámlálási adatok alapján). Ugyanakkor az is tény, hogy a korábbi magyarországi nemzetiségek létrehozhatták saját államaikat, vagy pedig egyesülhettek nemzettársaikkal. Noha a győztes nagyhatalmak kísérletet tettek a kisebbségek jogegyenlőségének biztosítására a kisebbségi szerződések és a Nemzetek Szövetsége révén, de az önmagukat nemzetállamokként meghatározó országok általában nem tartották tiszteletben a kisebbségvédelem elveit. Így a magyar közösségeket is számos sérelem és diszkrimináció érte. A magyar kisebbségeket továbbá igyekeztek adminisztratív módokon is gyengíteni: a már elmagyarosodott csoportok (pl. zsidók, németek stb.) disszimilációjával, az állampolgárság rendezésének elhúzásával stb. Az 1920-as évek közepéig közel félmillió magyar költözött át Magyarországra, és a későbbi népszámlálások is a magyarok arányának folyamatos csökkenését mutatták ki Magyarország határain kívül. Míg 1910-ben a Kárpát-medence össznépességének 48%-át a magyar anyanyelvűek tették ki (10,05 millió fővel), ugyanezen a területen 2001-ben már csak 40% volt a magyarok aránya (összesen 11,82 millió fő). Ezen túl a 20. század folyamán kedvezőtlen irányú társadalmi átrétegződés is végbement a szomszédos országok magyar közösségeiben, és az addig magyar többségű városok nagy részében is kisebbségbe szorultak a magyarok.