VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY (SZERBIA)
Vajdaság Autonóm Tartomány (szerbül Autonomna Pokrajina Vojvodine) a Szerb Köztársaság északi tartománya, amelynek székvárosa Újvidék (szerbül Novi Sad), területe 21 506 km2. Vajdaság elnevezése a szerb Vojvodina kifejezésből ered. A még mindig soknemzetiségűnek mondható, de multikulturális jellegéből egyre gyorsabban és egyre többet veszítő tartományt a legfrissebb, 2022-es népszámlálás eredményei szerint 1 740 230 fő lakja, amelynek 68,8 százaléka szerb, 10,47 százaléka pedig magyar nemzetiségű, amivel utóbbiak a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség Vajdaságban. A felsoroltakon túl jelentős számban élnek a régióban szlovákok, horvátok, ruszinok, bunyevácok, románok, romák, montengróiak és több egyéb, kisebb létszámban képviselt nemzeti közösség tagjai is. Ennek megfelelően Vajdaságban hat nyelv van hivatalos használatban, amelyek a következők: szerb, magyar, szlovák, horvát, román és ruszin. Vajdaság területe jellemzően síkvidéki, amelyből két szigethegység emelkedik ki, a Tarcal-hegység (szerbül Fruška Gora)és a Verseci-hegység (szerbül Vršačke planine). Két nagyobb folyója a Duna és a Tisza tagolja három nagy tájegységre, Bácskára, Bánátra és Szerémségre. Közigazgatási szempontból 7 körzetre és 45 községre tagolódik. A magyar köznyelvben gyakran, nem teljesen helyesen Délvidék néven emlegetett régiót először 1946-ban nyilvánították autonóm tartománnyá, de az autonómiával járó hatáskörökön a későbbiekben többször is módosítottak (általában bővítették azokat), míg 1989-ben el nem törölték. A tartomány végül 2001-től kapta vissza autonómiáját, de a korábbiakhoz képest szűkebb hatáskörökkel. Vajdaság legfontosabb jogi aktusa a Statútum, amely 2010. január 1-én lépett hatályba. Ennek értelmében a legfőbb tartományi szerv a 120 főből álló képviselőház, a végrehajtói hatalom pedig a tartományi kormány kezében van. Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma szerint Vajdaság Autonóm Tartomány „a Szerb Köztársaság autonóm területi közössége, melyben a polgárok érvényesítik a tartományi autonómiához való jogukat az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.” A tartomány saját törvényeket is hozhat, önállóan köthet nemzetközi szintű megállapodásokat és saját vagyona lehet.
Újvidék: Újvidék város és község Szerbiában, Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa amely 260 438 fős (az agglomerációval együtt 368 967 fős) lakosságával Vajdaság legnagyobb és Szerbia második legnagyobb városa. A tartományi székváros a Duna 1252-1262. folyami kilométereit felölelő szakasza mentén, a folyó mindkét partján (nagyobb része Bácskában, kisebb része pedig Szerémségben) terül el. A soknemzetiségű település lakosainak nagy többsége szerb, de élnek itt magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is.
Vojvodina: A Szerb Vajdaság (szerbül Srpska Vojvodina) A Habsburg Birodalmon belül a Magyar Királyság területén jött létre önjelölt autonóm területként az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, amelyet az ott élő szerbek alapítottak. A szabadságharc befejezésével és később az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása után a terület maradt a Magyar Királyság része egészen az első világháború végéig, amikor az ott élő szerbek kikiáltották az egyesülésüket az anyaországukkal, Szerbiával, amely az akkor létrjövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak az egyik alapítója volt. Az államalakulat 1929-től a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború folyamán Vajdaság egy részét, Észak-Bácskát megszállta a magyar hadsereg és a területet hivatalosan is visszacsatolták Magyarországhoz, a háború befejeztével az azonban ismételten visszakerült a délszláv államhoz, amely a háború végétől 1963-ig Jugoszláv Föderatív Népköztársaságként, azt követően pedig Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságként létezett tovább egészen az 1992-ben bekövetkezett megszűnéséig. A hat tagköztársaságból álló államalakulaton belül Vajdaság először a második világháborút követően kapott autonómiát (Koszovóval együtt, amely az államalakulatnak és azon belül Szerbiának a másik autonóm tartománya volt).
2022-es népszámlálás: Az eredetileg 2021-re tervezett lakosságösszeírást a COVID-19 járvány miatt csak egy évvel később tudták megvalósítani. Az eredmények alapján Vajdaságnak 1 740 230 lakosa van, amelyből 1 190 785 szerb, 182 321 magyar, 40 938 roma, 39 807 szlovák, 32 684 szlovák, 19 595 román, 12 438 jugoszláv, 12 424 montenegrói, 11 207 ruszin, 10 949 pedig bunyevác nemzetiségű. Rajtuk kívül még több, mint tíz kisebb lélekszámú etnikum és képviselteti magát a tartomány sokszínű lakosságában, amely azonban egyre inkább a homogenizálódás irányába tart, amelynek következtében az államalkotó nemzet egyre inkább dominálja az etnikai összetételt, a kissebbségek aránya pedig folyamatosan csökken.
Délvidék: A Délvidék a történelmi Magyarország egykori déli végeit jelentette, amely a mai Vajdság területe mellett, a mai Horvátország egyes részeit (Szlavónia, Nyugat-Szerémség, Drávaszög) is magában foglalta.
autonóm tartomány: Vajdaság először a második világháború lezárását követően kapott autonómiát. Magát az autonómiát jelentő jogköröket néhányszor módosították mielőtt az 1974-es alkotmány rendelkezéseinek értelmében Vajdaság (és Koszovó) széleskörű autonómiát kapott. Ezt végül 1988 októberében egy államcsíny következtében törölték el a néhai szerb nacionalista diktátor, Slobodan Miloševićés hívei, amelyet az 1989-es alkotmánymódosítás és az 1990-es alkotmány hivatalos formában is megerősített. Vajdaság végül csak 2001-ben (azaz az egykori Jugoszlávia széthullását, a délszláv háborúk befejezését és Slobodan Milošević bukását követően) kapta vissza az autonómiáját, de jóval korlátozottabb formában és jóval szűkebb kereteken belül, mint amilyeneket az 1974-es alkotmány biztosított számára.
7 körzet: Vajdaság Autonóm Tartomány területét a következő 7 körzetre (amelyek a NUTS 3 régióknak felelnek meg) osztják fel: Dél-bácskai körzet, Dél-bánsági körzet, Észak-bácskai körzet, Észak-bánsági körzet, Közép-bánsági körzet, Nyugat-bácskai körzet, Szerémségi körzet.
község: Vajdaságban és Szerbiában a község több kisebb és egy-két nagyobb település közös közigazgatási egységei. Ezen közigazgatási egységek közül csak Újvidéket, és Szabadkát nevezik jogilag is városnak. A község központja általában a község legnagyobb települése, amelyről magát a községet is elnevezik.