Valiullina és mások v. Lettország
Az EJEB kisebbségi nyelvoktatással kapcsolatos legfrissebb ítéletei lettországi törvénymódosítások nyomán születtek 2023 végén: Valiullina és mások; Džibuti és mások. A nagy port kavaró módosításokat az egyetemi oktatás viszonyában az Európai Unió Bíróságának előzetes döntése is tárgyalta. A szóban forgó, 2018-as jogszabályok értelmében az állami iskolákban növelni kell az államnyelven oktatandó tárgyak arányát. A lettországi orosz ajkú kisebbség tagjai kifogásolták, hogy a rendelkezések jelentősen korlátozzák anyanyelvük használatát, illetve a lett nyelven tanítandó tárgyak magas aránya aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza őket. A Bíróság megerősítette a belga nyelvi ügy következtetéseit, miszerint az EJEE 1. jegyzőkönyvének 2. cikke nem jogosít fel az oktatás nyelvének megválasztására; csak az érintett ország nemzeti/hivatalos nyelvén/nyelvein való oktatáshoz való jogot biztosítja. A Bíróság azóta sem terjesztette ki az oktatáshoz való jog körét. Tekintettel arra, hogy Lettországban a lett az egyetlen hivatalos nyelv, a kérelmezők nem panaszkodhatnak önmagában az orosz oktatási nyelv csökkenő használatára. A Bíróság azt is vizsgálta, hogy sérült-e a 14. cikkben foglalt diszkrimináció tilalma az 1. jegyzőkönyv 2. cikkével összefüggésben. Ennek kapcsán megállapította, hogy az államnyelv ismeretének javítása legitim célnak tekinthető, különös tekintettel a jelen ügy történelmi hátterére, ahol a lett nyelv használatát több mint ötven évig jelentősen korlátozták Lettország szovjet rezsim általi jogellenes megszállása és annektálása során. A kérelmezők továbbá nem tudták bizonyítani, hogy a kifogásolt törvénymódosítások aránytalanul káros hatással voltak rájuk. Következésképp, nem történt jogellenes nyelvi diszkrimináció.